A klímaváltozás hatásai térségtípusonként különböző módon jelennek meg Magyarországon is, ezért a területi/térségi szempontokat célszerű a klímapolitikába is beemelni, különösen a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodásra tekintettel. Ezzel együtt e szempontok jelenleg alig vagy egyáltalán nincsenek jelen az ágazatok alkalmazkodási irányvonalában, stratégiafejezeteiben és a klímapolitikai alkalmazkodási tervdokumentumok általános szemléletében, illetve tartalmi elemeiben egy új tanulmány szerint.
Két EU-pályázat is megnyílik holnap, február 14-én pénteken, amelyek a korszerű informatikai eszközök, megoldások elterjesztésével támogatják az önkormányzatok energiagazdálkodását és a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását – hívja fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
"Nincs napirenden" az uniós gázárplafon bevezetése – jelezte egy névtelen uniós tisztviselő a Politico-nak azután, hogy tegnap a Financial Times megszellőztette a potenciális tervet és a szakmai szervezetek aggályairól szóló levelet is. Közben a Reuters arról értesült, hogy ma az uniós tagállamok tárgyalni fognak a kötelező gáztároló feltöltési célok esetleges lazításáról, és a keretrendszer kinyújtásáról. Ez a tegnapi és ma reggeli esés után a gázárak további markáns csökkenését is elindíthatja, ha azt látják a piaci szereplők, hogy nem kell a tagállamoknak bizonyos hónapokra előre meghatározott szintekre "bármi áron" feltölteniük a tárolóikat, hanem a célok csak önkéntes jellegűek lennének.
A kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
Izgalmas lehetőség nyílik a vállalati energiabeszerzéssel, felhasználással, megújuló energiatermelési megoldásokkal foglalkozó szakemberek és piaci szereplők számára! A Portfolio 2025. április 8-án rendezi meg a Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciát a budapesti Marriott Hotelben. Ez az esemény kiváló alkalom lesz a legújabb trendek és gyakorlatok megismerésére. A részletes program és a regisztráció elérhető a konferencia weboldalán. Ne maradjon le a korai regisztrációs kedvezményről!
Alig egy hónap múlva, március 6-án rendezzük meg az első Portfolio Green Transition & ESG konferenciát. A rendezvény célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson a vállalatok számára a zöld átállás megvalósításához és az ESG témában felmerülő jogszabályi, riportálási, stratégiakészítési kérdésekben. Regisztráljon most és legyen részese a fenntartható jövő alakításának!
A fogyasztói termékek javításának ösztönzése és élettartamuk meghosszabbítása céljából irányelveket fogadott el az Európai Unió, amelyek a közeljövőben, 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben. A bevezetésre kerülő új irányelvek értelmében a gyártóknak például kötelező lesz a fogyasztók kérésére a termékeiket ingyenesen vagy kedvező áron megjavítani.
Az európai ipar teljesítménye gyengélkedik, a gazdasági környezet egyre kiszámíthatatlanabb és a vállalatoknak folyamatosan új kihívásokkal kell szembenézniük. A hatékonyság növelése, az energiafelhasználás optimalizálása és az ipari digitalizáció kulcsszerepet játszhatnak a versenyképesség növelésében. A Portfolio Jeránek Tamást, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatóját évértékelő nagyinterjúban kérdezte az ipar előtt álló akadályokról, sikeres nemzetközi projektekről, a vállalat üzleti eredményeiről, illetve, arról, hogy hogyan tud egy vállalat egy szoftver segítségével hiteles információkhoz jutni a beszállítói karbonlábnyomáról.
A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a világátlagnak, ha pedig a karbonkibocsátási célok közzétételét vagy a lényegességi felmérés gyakorlatát nézzük, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a cégek – állapítja meg elemzésében a KPMG. Kiderült az is, hogy a 100 vezető magyarországi cég közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban és a gyógyszeriparban érték el a vállalatok.
"Egy új világrendet takar" az, amit Magyarországon is látunk, miszerint a globális ellátási láncok újragondolása miatt "beindult egy nagyon energiaintenzív iparosodás, legfőképp az akkumulátorgyáraknak köszönhetően" – vázolta a globális megatrendeket körbejáró exkluzív Portfolio-interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója úgy látja, hogy a nagy külföldi működőtőke befektetésekkel járó folyamat "mindenképpen lehetőséget jelent Magyarországnak", de az egyedi, hogy ezen beruházások túlnyomó része Kínából érkezik, és "ezek a kínai gyárak a várakozásokkal ellentétben egyelőre szinte mindent Kínából hoznak", így "egyelőre nem látszik", hogy ezekbe hogyan tud bekapcsolódni akár egy globális gyártócég, akár egy magyar kkv. Ezzel együtt Hajós Balázs azt látja, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció, amelyek elvezetnek a fenntarthatósághoz, rengeteg üzleti lehetőséget is kínálnak a Schneider Electric számára olyan megatrendekben, mint például a városi elektromos autótöltési hálózat fejlesztése, a városiasodással járó elektrifikációs és hálózatfejlesztési igény, továbbá a zöldenergia termelésének és tárolásának okos menedzsmentje. Arra a Magyarországon várható trendre is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia aktív felhasználásával párhuzamosan az adatközpontok közel fele a végpontokon fog elhelyezkedni, így ez az energiafelhasználási folyamatokban jelentős változásokat fog okozni.
Európa gazdaságilag életképes szárazföldi szélenergia-potenciálja megkétszereződött 2018 óta a turbinatechnológia fejlődésének és a lehetséges telepítési területeket meghatározó, a lakott területek határától számított (védő)távolságok általános csökkentésének köszönhetően - derül ki egy új uniós kutatásból. Magyarország a 8-9. legjobb adottságokkal rendelkezik a 27 tagú Európai Unióban.
Válasz véleménycikk Vargha Márk Portfolio-ban megjelent írására: Napjaink ökológiai válságának egyik legfőbb tanulsága, hogy a természetet nem kizárólag a gazdasági vagy jogi értelemben vett „tulajdonként” kellene kezelnünk. Ebben a válasz véleménycikkben azt vizsgálja meg a szerző, hogy miként bővíthető a jogalanyiság fogalma olyan új szempontokkal, amelyek a biotikus közösségeknek is önértéket tulajdonítanak. Arra igyekszik rámutatni, hogy a természeti elemek, az élőhelyek és az azokban részt vevő emberi és nem-emberi lények is részesülhetnének bizonyos jogokban, s ezzel új utat nyithatnánk az ökológiai válság kezelésében.
Egyre gyakrabban érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok, amelyek nemcsak a levegő minőségét rontják, de a napelemes energiatermelésre is hatással vannak - hívták fel a figyelmet vizsgálatukban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem kutatói. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szaharai homokkal "kevert" felhőzet több sugárzást ver vissza, ennek eredményeként kevesebb éri el a földfelszínt. Ez pedig azt jelenti, hogy "egy-egy porvihar hatására a kiesés többszáz megawattnyi, olykor 1 gigawattnyi is lehet" - állítja a szakértő.
Az elmúlt két évben sokkal nagyobb mértékben emelkedett a kötelező átvételi ár a KÁT-os termelőknek, mint a megelőző időszakban, így extraprofitjuk keletkezett, és az átvételi ár inflációkövetésének 5 évre szóló felfüggesztésével "csak visszahúzzuk a megtérülést az eredeti pályára" – mutatott rá a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára keddi piaci körképünk nyomán hangsúlyozta: nem tervezik, hogy a negatív áramáras időszakokra felfüggesszék a KÁT-támogatások kifizetését. Az átalakítások kapcsán hangsúlyozta: a befektetők továbbra is "a pénzüknél lesznek", több új lehetőséget is kinyitnak nekik, miközben az ipari energiafogyasztók terheit mérséklik. Az összetett témával, a naperőművek megtérülési kérdéseivel, további telepítési pályájával, az energiatárolási megoldásokkal részletesen foglalkozunk a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyről további részletek és a tervezett program itt érhetők el.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ESG-keretrendszer nemcsak egy-egy fenntarthatóság iránt elkötelezett kollégát, vagy csapatot érint, hanem a vállalatok minden területén dolgozó munkavállalókat. Az ESG-törvény alá eső kötelezetteknél a pénzügyi területen dolgozó kollégák már egyértelműen látják, hogy a fenntarhatósági jelentéssel nekük is teendőjük van, de az ESG-keretrendszernek való megfelelésben, főként az 'S' azaz a társadalmi, és a 'G', azaz vállalatirányítási szempontokat illetően a HR-terület bevonása, illetve bevonódása is elengedhetetlen. Az RSM Hungary egy webinárium keretében mutatta be a HR szerepét az ESG célok megvalósításában. Mivel a társadalmi szempontokat az ESG stratégián belül jelenleg még nehezebben tudják megfogni vagy akár mérni a vállalatok, a március 6-i Green Transition & ESG konferencián az erre vonatkozó jó gyakorlatokkal kiemelten fogunk foglalkozni.
A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január, az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a La Nina jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
A csehországi ügyfeleinket már "nyugatról látjuk el, nem orosz gázzal", és az ukrajnai tranzit leállása miatt kiesett évi 1 milliárd köbméter orosz gázt "a déli útvonalra tereltük át" – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Mátrai Károly. Az MVM Csoport vezérigazgatója bemutatta, hogy milyen lépéseket tettek az orosz gáz diverzifikációja terén, és az E.ON romániai leánycégének felvásárlásánál látott félelmek kapcsán azt hangsúlyozta: "nem lenne célszerű a tengerbe vizet hordani". Ezzel arra utalt, hogy mindig a helyi földgázforrások a legolcsóbbak, így "az orosz gáz Romániába szállítása irdatlan szállítási költségeket róna ránk", ezért nem is tervezik. Arra számít, hogy "optimális esetben" nyáron le tudják zárni a tranzakciót; a nyár egyébként nagyon sűrűnek ígérkezik, mivel várhatóan akkortól kezdődik meg a Mátrai Erőmű területén az új rugalmas gázerőmű, illetve az MVM második székházának építése is. A cégcsoport 2035-ig szóló stratégiájának előrehaladása és a külső forrásbevonási tervek is szóba kerültek, és azt is elárulta Mátrai Károly, hogy "a 2024-es év a második legsikeresebb éve volt az MVM Csoportnak 2023 után". A befektetőknek azt üzente: "további régiós akvizíciókra mindenképpen számíthatnak", és a naperőművek mellett akár szélerőművek vásárlása, építése is jöhet. Rögzítette: itthon az a legfontosabb cél a következő években, hogy "egy egységes ügyfélkiszolgálási rendszert hozzunk létre".
Az ENSZ 2035-ös éghajlat-változási célkitűzéseinek jövő hétfői határidejét számos nagy szennyező, így például az EU, Ausztrália, Dél-Afrika és India várhatóan nem tudja teljesíteni a Financial Times globális körképe alapján, részben a Trump-elnökség által okozott turbulenciák miatt. Ez a késedelem aggodalomra ad okot a globális klímavédelmi erőfeszítések hatékonyságát illetően.
